Mostanában szinte nem telik el nap anélkül, hogy a Forma 1 rajongói ilyen, vagy olyan formában ne olvasnának a „hibrid”, a fékenergia visszaalakító, a kinetikus energiatároló-rendszerről, vagy egyszerűen csak a KERS-ről. De mit is jelent ez a mozaikszó? És valóban szükség van rá a Forma 1-ben?
Pro és contra: avagy mi szól a KERS mellet, és mi ellene?
Mint már tudjuk a KERS (Kinetic Energy Recovery Systems) 2009-ben bevezetésre kerül, a királykategóriában. Ezzel sok idő után ismét egy olyan technológia kerül a „száguldó cirkusz színpadára”, melynek a fejlesztését mindenki a nulláról kezdi, és melynek segítségével borulhatnak az erőviszonyok, kedvenc sportunkban. A történet még évekkel ezelőtt (2006,2007) kezdődött. Mikor ebben az egyre inkább zölddé, és környezetbaráttá váló Formula 1-ben felvetődött a „hibrid rendszer” bevezetésének ötlete. Az FIA nem csak a „környezetvédelem” jegyében akarta „törvénybe iktatni” a KERS névre keresztelt szerkezetet. A szövetség érvei között a szerepelt a hibrid technológia népszerűsítése, és széleskörű elterjesztése az utcai autókban is. És ehhez a legjobb út, az „autótervezés laboratóriumának” nevezett Formula 1-en keresztül vezet. A gépezet működése (elvben) pofonegyszerű. A rendszer a fékezéskor felszabaduló energiát begyűjti, és elraktározza mechanikus vagy elektromos módon. (Történik ez néhány másodperc leforgása alatt, mert az F1-ben bizony ennyi ideig tart egy kiadós fékezés.) Majd egyetlen gomb megnyomásával a tárolt energiát visszavezeti a motorba, ezzel plusz lóerőkhöz jutatva az erőforrásokat. Egyszerű igaz? Leírni és megérteni minden bizonnyal az volt. Azonban a technológiát kifejleszteni, és használni egyet jelentett a „gordiuszi csomó” megoldásával. Legalábbis a Forma 1 mérnökeinek a számára. Az idő múlásával a mérnökök kibogozták a már említetett csomót, és nekiláttak a rendszer kifejlesztésnek. Hosszas gondolkodás után kétféle KERS terveit ötlötték ki.
Az első az úgynevezett elektromos megoldás. Mely során a felszabaduló energiát egy akkumulátorban tárolják, ami elraktározza a hőenergiát, majd a pilóta „parancsára” visszavezetni azt a motorba. A rendszer 33 kilót nyom, tehát ennyi súlytöbbletet jelent a csapatoknak, és sajnos az alapgondolattal ellentétben a megoldás nem túl környezetbarát. Szakértők szerint az akkumulátort majd versenyenként cserélni kell, sőt a rendszer áramütést is okozhat. (Erről később) Ennek ellenére a legtöbb csapat az akkumulátorok mellet tette le a voksát, és kezdte meg a rendszer tökéletesítését. Velük szemben Sir Frank Williams csapata a „lendkerekes” megoldás mellet döntött. Éveken át több millió dollárt öltek bele a szerkezet kifejlesztésébe, melynek működési elve a következő:
A motorba épített generátor meghajtja a „lendkereket”, ami több mint 100.000 fordulat/perces sebességgel forogva raktározza az energiát. Amit kigyorsításkor visszajuttat az erőforrásba. A Williams „csomagja” ugyan sokkal nagyobb helyigényű a már említett akkumulátoros megoldáshoz képest, de sokkal környezetbarátabb, és nem mellesleg biztonságosabb. A „lendkereket” nem kell cserélgetni, és nem károsítja környezetünket sem, nem okozhat áramütést, (ami jó hír a szerelőknek) sőt a versenyautó súlyeloszlását sem borítja fel. Williams-ék nem titkoltan sikereket és pénzt remélnek a rendszertől. Ugyanis a skót úriember hamarosan áruba bocsájtja rendszerét, ezzel reményei szerint nemsokára megtérül a gépezetbe invesztált sok millió dollár.
A „világmegváltó” ötletnek azonban hamarosan ellenzői is akadtak szép számmal. Főleg az után, hogy már a KERS megalkotása sem volt gyerekjáték! 2008 nyarán a Red Bull Racing és a BMW gyárában is tűzriadót rendeltek el, mert a rendszer (mint kiderült) túltöltés esetén tűzveszélyes. Nem sokkal ezután a jerezi teszten a BMW egyik szerelőjét rázta meg az áram, mikor Christian Klien (tesztpilóta) autóját a bokszutcába akarta tolni. A balesetek után egyre többen a KERS 2009-re tervezett bevezetése ellen kezdtek szervezkedni. A balesetveszélyesség mellet a legtöbbek szerint a rendszer bár a környezetkímélő technikákat hirdetni, egyáltalán nem „zöld”, ugyanis a csaptok tömegesen fogják eldobálni elhasznált akkumulátoraikat. Szintén érdekes, hogy az FIA a legnagyobb költségcsökkentések közepette vezetette be a rendszert. A gazdasági válság miatt a nem régiben megkurtított kiadások semmivel sem csökkentek, mert az istállók további milliókat költöttek el a hibrid rendszerre. Sőt, egyesek szerint az egész nem ér semmit, a legtöbb pályán, semmiféle előnyt nem jelent, sőt a „jelentős súlyfelesleg” miatt még hátrányt is jelenthet.
A kecske is jóllakott, és a káposzta is megmaradt
A KERS bevezetése mellet kezdetben három csapat „kampányolt” erőteljesen: A BMW, a Williams és az azóta már jobb létre szenderült Honda Racing. A technika elhalasztása mellett pedig a Ferrari és a Toyota érvelt gőzerővel. Utóbbiak csak egy évnyi alapos teszt után vezették volna be a rendszer 2010-ben. Emellett váltig állították, hogy a gép veszélyes a szerelőkre és a pilótákra egyaránt. Velük szemben a másik három egység, meg volt győződve róla, hogy a rendszer már túl van a gyermekbetegségein, és szász százalékban biztonságos. Tehát minden feltétel adott annak bevezetésére. Hosszas tárgyalások után megegyeztek abba, hogy a rendszert bevezetik 2009-ben, de annak használata nem lesz kötelező. Jutott is meg maradt is. Ennek a fényében láttak neki a csapatok a végleges teszteknek. A rajongók és a szerelők legnagyobb megkönnyebbülésére, eddig nem történt a BMW nyári balesetéhez hasonló incidens. Nem mellesleg a legtöbb csapat elégedett a „főztével”. A BMW több száz kört teljesített jerezben és a szerkentyű hibátlanul működött. Aztán a kezdetben az ellenzők táborába tartozó Ferrari is pályára vitte a hibridet, majd elégedetten távoztak Mugellóból. Mellettük a Williams és a Renault Portugáliában rótta a köröket. A skótok boldogok voltak a „lendkerekekkel”, de a Renaultnál még mindig vannak kétségek. Ennek ellenére a napokban jelentették be, hogy a franciák KERS-ét fogja használni a Red Bull csapata is. A McLarennél, ugyan már beépítették a kütyüt, de még nem vetették be, csupán a súlytöbblet miatt cipelték magukon. Ugyanitt, ugyanekkor próbálgatta „szárnyait” (KERS-ét) a Toyota is. Érdekes módon a sok-sok elégedett csapat (köztük a BMW és a Williams, akik szorgalmazták a rendszer bevezetését) azonban él a szabályok nyújtotta kiskapuval, és még nem vetik be a rendszert Ausztráliában.
Meglepő?
Ezek után kicsit az…
A képekért köszönet Z. Balázsnak!
Beszélő