„A világbajnoki cím nem első rangú számomra, hiszen mit ér a trófea, ha olyan nagyság sem szerezte meg, mint Ronnie Peterson.” Mondta Gilles Villeneuve 1978-ban a svéd klasszis halála után. Talán ez az elv vezérelte egész pályafutása során, mert bár sokan minden idők legjobbjának tartották és tartják ma is, Gillesnek sem sikerült bajnoki trófeát szereznie. Ehhez legközelebb 1979-ben került, mikor a Ferrari világverő formában volt, ám akkor a csapat érdekei úgy kívánták, hogy Jody Scheckter legyen a bajnok. Ezt követően pedig megkezdődött a Ferrari - huszonegy éven át tartó - nyeretlensége, és a Scuderia nem tudott győztes autót adni neki, egészen tragikusan bekövetkezett haláláig.
Sokak szerint az 1950. január 18-án született Gilles Villeneuve volt az „igazi” autóversenyző. Gyors volt, népszerű és bátor. Sőt bátorsága, már - már vakmerőségbe csapott át.  A „legenda” szerint helikopterének motorját néha – néha repülés közben leállította (!), majd a szabadesés után beindította és ment tovább! Hasonló hozzáállással küzdött a versenypályákon is. Bátorságát igazolandó a kanadai srác hómobilokkal kezdett versenyezni. A legtöbb szakértő szerint ennek köszönhetően sajátította el a nedves pályán való vezetés minden apró trükkjét. És, ennek köszönhetően vert ellenfeleire 9 másodpercet az 1979-es Amerikai Nagydíj esős edzésén! Forma 1-es pályafutását nem sokkal ezelőtt kezdte el. 1977-ben a McLaren színeiben debütált Belgiumban, ahol nem kis meglepetésre végig az élmezőnyben tartotta a majdnem két éves gépet. A McLaren csapattól ennek ellenére sem kapott szerződést. Nem úgy a nagy ellenfél Ferraritól, ahová azonnal leszerződtették a távozó Lauda helyére. Gilles fantasztikus előzéseivel, és parázs csatáival hamarosan a tifosók kedvencévé vált. Sőt Ő lett az egyetlen pilóta, akit a legendás Enzo „közel engedett” magához, a „mester” fiaként szerette a kanadait. Mindezek ellenére az 1979-es Olasz Nagydíjon a csapat arra utasította, hogy engedje nyerni csapattársát Jody Schecktert, aki ezzel elhódította a bajnoki címet. Ennek ellenére az 1979-es szezon igazi hőse Villeneuve lett. Gondoljunk csak a Francia Nagydíjra, ahol Gilles mára már legendává váló test – test elleni küzdelmet folytatott René Arnoux-val. Történt ugyanis, hogy a verseny utolsó kilenc körében több mint tízszer cserélt helyet a két pilóta. Saját elmondásuk szerint Ők maguk sem tudták, hogy hányszor ért össze a két kerék, és hányszor előzték meg egymást. A futam után mindketten „remek mókának” nevezték a csatát, de a GPDA (Pilóták Biztonsági Szervezete) túl veszélyesnek minősítette a csatát, és szóban figyelmeztették őket. Érdekes módon, a szervezet élén egy bizonyos Jody Scheckter állt… Az 1979-es szezon után a Ferrari, ha lehet így fogalmazni „történelmi mélypontra került”. A világbajnoki gárda nemhogy futamot nyerni nem tudott, de még a pontokért is keservesen meg kellett küzdeniük. A világbajnok Jody csupán kettőt (még hogy Kimi volt minden idők legrosszabbul teljesítő címvédője!), még Gilles hatot zsebelt be egész évben. 1981-ben ismét megcsillant a remény, és Villeneuve újra harcba szállhatott a győzelmekért! Ekkor szerezte meg legemlékezetesebb futamgyőzelmét Monacóban, mikor az utolsó kanyarban hagyta le Alan Jonest! A bajnoki cím azonban ebben az évben is elérhetetlen távolságba került tőle. 1982-ben, az év remekül indult a Ferrari számára. A csapat kettős győzelmet ünnepelt Imolában, azonban a versenyzőknek eszük ágában sem volt ünnepelni. Mikor (Gilles állítása szerint) csapattársa Didier Pironi felrúgva a csapattaktikát előzte meg Őt, majd a verseny után a „babaarcú” (ahogy annak idején becézték) megfogadta, hogy többet nem szól hozzá francia csapattársához. Sajnos fogadalmát élete végéig betartotta, mivel a tragédia a következő versenyen Belgiumban következett be.
Gilles vakmerő stílusát már azelőtt is sokan kritizálták. Főleg még egy a karriere elején elkövetett baklövése után. 1977-ben Fuji-ban, Gilles egy elkapkodott előzés közben Peterson Tyrrelljét hátulról megtorpedózta, a Ferrari a levegőbe repült, majd becsapódáskor két néző halálát okozta. Kísértetiesen hasonló balesetbe keveredett az 1982-es Belga GP edzésén. Gyors körén hátulról eltalálta Mass autóját, a két kerék összeért Villeneuve autója a levegőbe repül, majd bombaként csapódott a földbe. Gilles a balesetben életét vesztette.
Halálával a Forma 1 egyik legcsillogóbb tehetségű pilótáját veszítettük el, fiatalon bekövetkezett halála okán joggal merül fel a kérdés, hogy:
Mi lett volna ha?
Erre részben fia, Jacques Villeneuve „adta meg a választ”, mikor 1997-ben megnyerte a bajnokságot édesapja emlékére. Aki ma lenne 59 éves…