A költségcsökkentési mizéria egyáltalán nem új keletű a Formula 1 világában, de még csak nem is a világválság „terméke”. Max Mosley, az FIA elnöke már 2004-ben, pont itt Budapesten (egy díjátadó keretében, pontosabban utána) ismertette az általa megálmodott szép új világot. 
„Új csapatok, kevés pénzből költséghatékonyan megépített autók, egységes alkatrészek.”
Ezekkel a szavakkal kezdte meg a harcot, a saját kis háborúját a milliókat költő gyárakkal szemben. Már ekkor recesszióról, meg pazarlásról beszélt, de ezekben az időkben a frissen belépő, és a cirkusz pénznyelőjébe milliókat öntő csapatokat aligha hatotta meg ezzel a „szentbeszéddel”. Ugye emlékszünk még ezekre az időkre? A Toyota akkoriban kezdte meg áldásos, de annál eredménytelenebb tevékenységét, és büszkén hirdették, hogy hét meg nyolcszáz millió fontot költöttek a vadonatúj versenyautókra. Ekkor tért vissza a BMW, és a Renault, miközben a Honda egyre nagyobb gondot fordított a BAR csapatra, és a Jaguar nagymacskája is lesben állt még. Az érdektelenség mellett Mosley ötletét még egy akkoriban kibontakozó „ügy” is háttérbe szorította. A Formula 1-et akkoriban fenyegette a „második kettéválás” veszélye. Először ugye, Max és Berni fenyegette ezzel az FIA akkori „királyát”. Ahogy a nyolcvanas évek hajnalán, úgy a 2000-es évek derekán is a pénz robbantotta ki a vitát, a nagy gyáraknak élükön (ekkor még) a Ferrarival elegük lett abból, hogy a bevételekből csak 40%-ot kapnak Ecclestone cégétől a FOM-tól. Ezért meglebegtettek egy több száz oldalas „könyvecskét” a „mindenható úr” orra előtt. A dokumentumok, az ellen Forma 1 a GPWC (Nagydíjak Világbajnoksága) nevű szakadár széria terveit tartalmazták. Az egyre erősödő szócsaták után Bernie meghívta „teázni és beszélgetni” a Ferrari elnökét Luca di Montezemolót, aki a találka után kijelentette, hogy csapata az FIA-val, azaz a Formula 1-el tart.
„Mert megvettük kilóra.” Mondta évekkel később Ecclestone.
A Ferrari „távoztával” a GPWC-vel fenyegetőzők elvesztették a legnagyobb aduászukat, így az egész ügy lassan, de biztosan feledésbe merült.
Ezt a kis kitérőt pedig meg kellett tennünk, mert a történelem bizony ismétli önmagát…

                                                       „Nehéz idők”

A világválság kitörésének talán csak egyetlen egy ember örült a Formula 1 világában, nevezetesen Max Mosley, aki „már megmondta, hogy ez lesz” és gyorsan elő is kapta a fiókból az évek óta ott porosodó vészforgatókönyvet, azaz a költségcsökkentési tervezetet. A gyárak torkán persze nem tudta legyömöszölni azt. Talán azért mert ezekben az időkben a „manufaktúrák” és a „mindenható úr” amolyan „főellenségekké” váltak. A csapatok rájöttek, hogy egy hatalommániás ügyvéd parancsolgat nekik, Max pedig féltette a hatalmát az egyre erősödő gyáraktól. Az első csatára 2008 tavaszán került sor. „Mad Max szex botránya” után az egész autós társadalom az elnök fejét követelte, no nem azért mert három „asszonykával” mókázott, hanem azért mert ebben a mókában „rasszista szerepjátékot” véltek felfedezni. A vádak persze nem voltak alaptalanok, mindenkinek eszébe jutott Max édesapja (a Brit fasiszta párt vezetője volt), valamint egy korábbi nyilatkozata melyben sem az öreget sem az elveit nem ítélte el, csupán annyit mondott, hogy:
„Hitler egy kissé eltúlozta”.
Az elnökben annyi gerinc azért, volt, hogy bizalmatlansági szavazást indíttatott maga ellen, de annyi esze is volt, hogy az FIA-n belül (némi ellenjuttatás fejében) összeszedett annyi „csókost”, amennyi pont elég volt az elnöksége megtartásához. Ezt persze sosem ismerte el.
Ahogy azt már említettem nem sokkal később kitört a világválság, és Mosley megalkotta „a sapkát”. Egy költségvetési limitet melyben minden csapat kiadását negyvenöt millió fontban határozta meg. No, ezt a békát nem tudta lenyeletni az istállókkal. Gondoljunk csak bele, egy negyvenöt milliós sapka esetén, Cristiano Ronaldo két F1-es csapatot is ért volna!?

                                             Szakadunk vagy maradunk???

Az FOTA tavaly szeptemberben alakult, a szervezet (akkor még) az összes F1-es csapatot magában foglalta, és sport jobbá tételét valamint a csapatok hangjának „megerősítését” tűzte ki célul. Sokan már a születés időpontjában halálra ítélték a szervezetet, mondván ezek az alakulatok sosem fognak egyetértésben dolgozni. Ennek ellenére az FOTA túlélte a „diffúzor ügyet” és továbbra is egységesen lépett fel Mosley sapkája ellen. A tárgyalások azonban eredménytelenül zárultak, és az „istállósok” kijelentették:
„Ha marad a sapka, ők új sorozatot alkotnak!” (Ugye milyen ismerős???)
A hír futótűzként terjedt a silverstonei bokszutcában, a pénteki szabadedzésen gombamód szaporodtak az újságírók és a tévés riporterek. A versenyen senkit sem érdekelt, a sajtósok Mosley-t meg Berniet kergették a nagyobbnál nagyobb mikrofonokkal. A „frontok azonban megmerevedtek” az FOTA a saját bajnokságát „szervezte”, míg az FIA csak ment a saját feje után, mondván, a nagyok nélkül is van Formula 1. Bernie meg hallgatott, mást nem is nagyon tehetett, mert az elmúlt időkben, ahogy azt már többször leírtam, az öreg még a hatalmát is pénzre váltotta.

                                                 Az igazság pillanata!?

És ezek után, a Brit Nagydíjat követő szerdán a három nagyhatalom, az FOTA vezér Montezemolo, az FIA-s Mosley és Bernie mosolyogva lépett ki a Motorsport Világszövetség gyűléséről.
„Megegyeztek”. (No és erre is volt már példa. Nemde???)
Azaz a csapatok nem hívják életre az új sorozatot, az FIA pedig elfogadja az istállók feltételeit, amiket anno még a nevezéshez kötöttek. Az alku így szólt:
„A csapatok két éven belül az 1990-es évek szintjére csökkentik a kiadásokat, és technikai segítséget nyújtanak az újonnan csatlakozóknak. Valamint a jövőben elismerik az FIA hatalmát, azt hogy ők a szabályhozó testület. Max Mosley pedig hajlandó lemondani posztjáról, azaz a 2009 októberében esedékes elnökválasztáson már nem jelölteti magát.”
Na most akkor mi van? A csapatok csak blöfföltek, és az "ijedt" FIA hozott egy vezéráldozatot? Vagy valóban nyert a józanész? A válaszokat "természetesen" nem fogjuk megkapni, mi ahhoz túl "kicsik" vagyunk és a nagyok túl magasan "játszanak". Egy biztos: mindkét fél akarata érvényesült, Mosley a bukása árán, de véghezvitte a költségek megnyirbálását, míg a csapatok eltávolították az útból öreg ellenfelüket. Nyertes csak egy van, és az maga a Formula 1 (tudom ezért köveket kapok). De gondoljunk csak bele, a szakadással mind a két fél veszített volna valamit. A Formula 1 saját magát, a mítoszt amit a nagy csapatok hatvan év alatt alkottak, Enzo Ferrari és Collin Chapman legendáját, azt amibe ezek a remek emberek egy élet munkáját fektették, és amiért nem egy nagyság az életét áldozta. A gyárak meg elvesztették volna azt a hőn áhított pénzt, amit a Max – Bernie kettős (ismerve előéletüket) úgyis behajtott volna rajtuk, a jogok, a szerződések, és a többi papír okán. Arról se feledkezzünk meg, hogy az új sorozatban sem lett volna „kolbászból a kerítés”, ahogy azt annyian állították. Mert az, hogy "visszajönnek a régi autó, szabályok, pályák" a fórumok népének agyszüleménye. Ross Brawn mondta volt, hogy az autók ezt az „evolúciót” követték volna, mert ezt az elvet a csapatok eszelték ki. A tankolás is tiltólistás, mert drága, és a „sufniban” már készülnek a 2010-es autók, nagy tankkal. Ahogy a motorszabály sem kapott „radikális ráncfelvarrást”, főleg nem a válság kellős közepén. Ezért nem értem, hogy miért vártak itt csodát, egy látatlan valamitől…
Most örüljünk annak, hogy „béke van” (pár hónapig legalábbis), és rajongásunk tárgya (függetlenül a sapkánk piros, ezüst vagy sárga színétől) a cirkusz tovább vándorol, 2012-ig biztosan.

És utána mi lesz???